TÁJÉKOZTATÁS
a fúrt és ásott kutak fennmaradási engedélyezéséről

 

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2018. december 21-én hatályba lépett 29. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezése értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a fúrt, vagy ásott kutat létesítő, vagy üzemeltető, aki az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon létesített, vagy üzemeltetett kútra vonatkozó fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.

 

Az engedélyezési eljárással kapcsolatosan 2020. január 1-jén hatályba lépett rendelkezések a kutak bejelentésének tartalmi elemeire vonatkozóan lényegi könnyítéseket nem tartalmaznak.

 

A kutak fennmaradásának utólagos engedélyezési hatásköre megoszlik:
a) a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és,
b) a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

 

1./ A jegyző hatáskörébe tartozik és a jegyző fennmaradási engedélye szükséges olyan kutak fennmaradásához, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

 

1./ a kút nem a kijelölt hidrogeológiai védőidomon és védőterületen található,
2./ legfeljebb 500 m³/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet, vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
3./ épülettel rendelkező, vagy beépítetlen ingatlanon van,
4./ magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, (Amennyiben a fennmaradást kérelmező gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, közintézmény vagy önkormányzat, akkor a jegyző nem rendelkezik hatáskörrel az engedélyezésre vonatkozóan.)
5./ nem gazdasági célú vízigény. (Amennyiben a vízkivétel célja gazdasági érdekből történik, például üzemi állattartás, mezőgazdasági öntözés, vagy ipari tevékenység, akkor az engedélyezés nem tartozik jegyzői hatáskörbe.)

 

2./ Minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító kutak fennmaradására.

 

Ha a kút
- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és
- a magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, nem gazdasági célú vízigény kielégítése céljából létesült,
- 500 m³/év mennyiséget meg nem haladó vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
de
- kijelölt belső, külső vagy hidrogeológiai védőidomot, védőterületet érint, akkor a kút engedélyezése a vízügyi hatóság jogkörébe tartozik, ebben az esetben a dokumentáció tartalma azonos a csatolt formanyomtatványban meghatározott adatokkal.

 

3./ Tiszaújváros területének jelentős része hidrogeológiai védőidomot, védőterületet érint, ezért a legtöbb esetben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság jár el engedélyező hatóságként!

 

A város alábbi részterületein található kutak fennmaradási engedélyezése tartozik jelenleg a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe:

 

Szederkény városrészben:

Táncsics utca

– páratlan oldal a 39.-től a 79. házszámig

– páros oldal a 44.-től a 78. házszámig

Kossuth u.

– páratlan oldal a 39/a –tól a 65. házszámig

– páros oldal az 50.-től a 74. házszámig

Bajcsy-Zs. u.

– páratlan oldal a 63.-tól a 75. házszámig

– páros oldal a 70. –től a 88. házszámig

Szabadság u.

– páratlan oldal az 1.-től a 7. házszámig

– páros oldal a 2.-től a 16/a házszámig

Hunyadi u.

– páratlan oldal az 1-től a 15. házszámig

– páros oldal 2-12/a házszámig

 

Tiszapart városrész teljes területe

 

Az engedély nélkül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, amennyiben a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért.

Kút megszüntetése (eltömedékelése) is engedélyhez kötött megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.

 

Az ingatlan tulajdonosának a kút fennmaradási engedélyét akkor is meg kell kérnie, ha úgy nyilatkozik, hogy

• a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). (Amíg a vízilétesítmény létezik - nem kerül szakszerűen eltömedékelésre - addig a fennmaradási engedélyezési eljárást le kell folytatni.),
• a korábbi tulajdonostól megvásárolt ingatlanon található kút már a birtokbavételt megelőzően is az ingatlanon volt.

4./ A 2020. január 1-jén hatályba lépett új rendelkezés a fennmaradási engedélyezésre kerülő kutak esetében, hogy a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött kutak esetében a kút helyét EOV koordinátákkal vagy a földrajzi szélesség és hosszúság megadásával, a vízügyi hatóság engedélyéhez kötött kutak esetében EOV-ban, az Y, X koordináták, továbbá a Z Balti-tenger szint feletti magassági érték megadásával kell meghatározni és rögzíteni a benyújtásra kerülő fennmaradási engedély iránti kérelemben.

 

A kút fennmaradásának engedélyezéséhez benyújtandó kérelem adatlap letölthető a város http://www.tiszaujvaros.hu honlapjáról, vagy igényelhető a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán.

 

Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal

 

Vonatkozó jogszabályok:

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,
• a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet,
• a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet,
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
• a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet

Kérelem adatlap